Magyarország templomai

Rákoskeresztúri evangélikus templom (Budapest XVII.)
Fotó: Attila, ismertető: Bajkó Ferenc

A keresztúri út mellett található ez az 1941-43-ban épült templom. Remek példa a "szembenapfotózás"-ra.

A 13. században már létező Rákoskeresztúrra 1756 után német evangélikus lakosok telepedtek le. Első imaházuk az 1780-as évek elején épült fel a Türelmi Rendeletnek köszönhetően. A cinkotai egyházközség leányegyházaként látták el a lelkészi szolgálatokat egészen 1807-ig, amikoris anyagyülekezetté szerveződött Rákoskeresztúr. Templomát báró Bajnovszky Sándorné Podmaniczky Erzsébet építte 1800-ban. Az új, nagyobb méretű templomra már 1877-ben megkezdődött a gyűjtés, de sajnos a világháborúban a pénz odaveszett, ezért a mai templom tervezésére csak 1939-ben került sor. Az alapkövet 1941. október 12-én tették le, 1943. november 14-én szentelték fel. Terveit Sándy Gyula készítette. A régi, barokk templomot csak 1945-ben bontották el. Tetőanyagát az újáépített vasútállomáshoz használták fel.




	A templomtorony hátulról.




	Hatulról a torony.




	Jobb oldali ajtó.




	Oldalsó ajtókilincs.




	Melczer János emléktábla.




	Jobb oldali ablak alatti kőtábla.




	A templom jobb oldala.




	A torony lentről szembenapban.




	Templom picit közelebbről.




	A torony szembenapban.




	Erős vár a mi Istenünk.




	A templom bejárata.




	Bejárati ajtó alja.




	Templomkilincs.




	Bal oldali ajtó.




	Templomtorony ágak között.




	Szembőltemplom szembenapban.




	Szembőltemplom szembenapban.

"Erős vár a mi Istenünk" - evvel a jeligével épültek Sándi Gyula evangélikus templomai országszerte. A rákoskeresztúri templom építészeti kiképzésében ez több helyen is jól megfigyelhető. A homlokzatot uraló, égbetörő torony a templom tömegéből félig kilép, bejárati ajtaja felett az alfa és az omega betű a kezdetet és a véget jelképezi. A kapu fölötti rózsaablak közepén a Luther-rózsa látható, mégföljebb felirat: "Erős vár a mi Istenünk". A harangtorony falazata ívesen végződik. A homlokzat két oldalán hengeres lépcsőtornyok húzódnak. Az épület valamennyi ablaka félköríves. Jól áttekinthető, tágas belseje álbazilikális, háromhajós elrendezésű. Karcsú, vékony hevederek hat egyenlő részre tagolják, mennyezete faburkolatú. Orgonáját Angster József pécsi mester készítette, korábban a Deák téri templomban szolgált, 1970-ben került Keresztúrra. Az ablakokat Palka József aranykoszorús mester készítette. A templom magyaros neoreneszánsz stílusú.