 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Evangélikus (26/233) |
|
|
Békéscsabai evangélikus nagytemplom (Békéscsaba) A fotókat készítette: Néth Szilvia, szöveg: Bajkó Ferenc. A Kistemplomtól alig 10 méterre, az utca túloldalán találjuk hazánk és Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomát, a Nagytemplomot.
A tervek elkészítését először Frantz Pumperger gyulai, majd Joseph Hoffer aradi mesterre bízták. Pumperger homlokzat előtti tornyos, hátul kontyolt épületet álmodott meg. Végül Czigler Antal tervét fogadták el, aki a tornyot "betolta" a templom épületébe, vagyis homlokzati tornyos templomot alkotott. A hátsó homlokzatot pedig egyenes záródással képezte ki. A csabai Nagytemplom különleges és hazánkban igen ritka építészeti stílusban született. A 19. század elején hazánkban a barokk és copf stílus már letűnt, de a klasszicizmus még nem alakult ki. Az ebben az időszakban épült templomokat és épületeket empire stílusúaknak mondjuk. Az empire stílus nagyon sokban hasonlít a copf stílusra, kicsit több benne a klasszicizmusra utaló részlet, illetve nagyobb monotonitás jellemző rá (pl. a templomtesten körbe 20 db. teljesen egyforma kiképzésű ablak van). A templom legnagyobb evangélikus temploma a mai Magyarországnak, a történelmi Magyarországnak, a Kárpát-medencének és Közép-Európának. Az a különleges helyzete van, hogy ha valaki kelet felől érkezik, itt találkozik az első ilyen nagy méretű evangélikus templommal, ha pedig valaki nyugat felől érkezik, még talál itt egy ilyen monumentális templomot. Az épület valóban lenyűgöző, mint hatalmas méreteiben, úgy díszítettségében és harmonikusságában. 3 emeletes, órapárkányos tornya 70 méter magas. A toronysisak a csillaggal együtt 15 méter. A templomtest falai kívül 24 méter magasságig húzódnak. Belső hossza 55 méter, szélessége 25 méter. A hosszabb oldalakon 7-7, a rövidebbeken 3-3 db teljesen egyforma kiképzésű szakasz van, itt jelenik meg legjobban az empirista építészetre jellemző monotonitás. Minden egyes falsávon alul hosszú, téglalap alakú, fölötte négyzet alakú ablak van. A sávokat ión fejezetű lizénák választják el egymástól. A főhomlokzat a templom leglenyűgözőbb részlete. Itt három ajtó vezet a belső térbe. A főhomlokzat - a fent említettek szerint - három egyforma sávra tagolódik, a középsőn a négyzetes ablak helyén nem üvegablak, hanem fekete számlapú, aranyozott számokkal ellátott toronyóra van. E fölött Czigler Antal terveitől eltérően nem háromszög alakú, hanem félkör alakú, copf, timpanonszerű oromzat található, mivel így jobban olvasható az aranybetűkkel beleírt szöveg: "Dicsőség legyen az ég Urának, legyen áldás a földön, imádkozzatok hívek, s dicsőítő éneket zengjetek népek!" Az orompárkányzat két szélén egy-egy hatalmas, kancsó formájú díszítmény, a párkányok torony felöli végében pedig ugyanilyenekből kisebbek láthatóak. Csak innentől emelkedik ki a templom tömbjéből a méltóságteljes torony. A harangház rácsos ablaka fölött hatalmas, kör alakú, fekete számlapú toronyóra. Az 1843-ból származó toronysisak meglehetősen ront a templom egységén. Czigler ennél jóval magasabb sisakot tervezett neki, ami a teljes toronymagasság 1/3-át tette ki. 1843-ban a gyülekezet kívánságára Guldner Ferenc és Fliegel János tervei szerint szolidabb, kisebb, ám korántsem csúnya sisakra cserélték ki. A csillag alatti gömböt a formatervező koronaszerűen képezte ki, melyen a kis ágak (12 db.), az úgynevezett tipafák a 12 apostolt szimbolizálják. A sisakon felfedezhető még a Hit, a Remény és a Szeretet szimbolikus alakja. A hátsó homlokzat egyenes záródású, sokban hasonlít a főhomlokzathoz. Az oromzat két szélén és a gerinc tetején egy-egy kancsódísz van. Elszomorító, hogy hazánk legnagyobb evangélikus templomának egyetlen harangja sincs, mert azt az I. világháborúban elrekvirálták a kistemplom három harangjával együtt. Súlya 3600 kg. volt, egyéb adatairól nem lehet tudni semmit (alaposabb kutatást igényelne). Belseje meghökkentően hatalmas méretekkel bír. A falak puritánok, fehér és zöldes vakolatúak, az ablakok kék színűek. A hétboltszakaszos, rapidzmennyezetes, kétemeletes karzattal rendelkező tér ülőhelyeinek száma 3500, közel 5000 hívő befogadására alkalmas. A földszinten és a teret négy oldalról övező karzatok első emeletén rendes, templomi padok vannak, az ezeken elfoglalható ülőhelyek száma 2500. A második karzaton, mely három oldalról szegélyezi a templomteret egyszerű lócák találhatóak, közel 1000 ülőhellyel. A korabeli feljegyzések szerint a templom felszentelésének idején megszabott ülésrend volt a templomban. A földszinten az idősek foglaltak helyet, a bejárattól balra a nők, jobbra a férfiak. Az oltár körül és a karzatok alatt ültek a fiatal lányok népviseletben. Az első karzaton a középkorúak, a másodikon az ifjúságiak (csak fiúk) ültek. Minden boltmező alatt egy-egy rendfenntartó ügyelt a rendre. Visszatérve a templom belsejének bemutatásához, most essen néhány szó az orgonáról! Az első orgona 2 manuálos, 24 regiszteres volt. Az 1901-1902-es javítási munkák folytán kiderült, hogy a gyártó becsapta a megrendelőt, cinsípok helyett fasípokat és ónötvözetből készült sípokat alkalmaztak. Így csaknem az egész hangszert újjá kellett építeni. A bejárat feletti karzaton elterülő, a templom méreteihez méltó, hatalmas orgona jelenleg 3 manuálos, 36 regiszteres, egyike az ország legnagyobb evangélikus orgonáinak, Soukenik János és Rukavina János szegedi mesterek munkája. A 2993 sípos orgonán legutóbb 2000-ben végeztek felújítást, mely 6 millió forintba került. | | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
    | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
