 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Evangélikus (26/233) |
|
|
Békéscsabai evangélikus kistemplom (Békéscsaba) A fotókat készítette: Néth Szilvia, szöveg: Bajkó Ferenc. 1718-ban Felvidékről érkeztek ide evangélikus lakosok. Első templomuk fala rőzséből font, sárral tapasztott, meszelt épület volt. Ebben az időben ugyanis a császári udvar nem nézte jó szemmel a protestáns templomok építését. A csabai evangélikusok azt gondolták, hogy minél egyszerűbb és kisebb templomot építenek maguknak, annál kevesebb baj származhat belőle. Pár évvel később vályogtemplommá építették át. A 18. században lelkésze lett Tessedik Sámuel a legnevesebb magyar evangélikus prédikátor (apja a híres agrártudós Tessediknek). Öt éves békéscsabai szolgálata során az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. Szűk volt számukra a vályogtemplom, ezért új templom építésének gondolatát vetették fel.
A Kistemplom elnevezés megtévesztő, hiszen 620 ülőhelyével közepes nagyságú templomaink közé tartozik. Nevét a vele szemben álló Nagytemplomhoz viszonyítva kapta, mely kb. 5-ször nagyobb nála. Külsejében kiemelt hangsúlyt kap a 40 méter magas, zömök, vaskos harangtorony. A torony 5 szintes. Az elsőn szegmensíves záródású ablak, a másodikon a lépcsőház boltíves üvegablaka, fölötte kör alakú ablakkal. A harmadik szinten a három harang lakhelyéül szolgáló harangház található. A negyediken egy fűthető szoba van berendezve. Valaha ez volt a harangozó tartózkodási helye. A harangház és a tűzőrszoba közötti erkély a 19. század végén épült, egészen addig a szoba ajtaja előtt egy kis franciaerkély volt. A tornyot sátortető zárja. Csúcsán kehely áll. A templom külsején a barokkon kívül reneszánsz stíluselemek is megjelennek. A két oldalhomlokzat kiképzése megegyezik a hátsó homlokzatéval. Mindegyiken 2-2 boltíves ablak áll, közöttük ajtóval. Az ajtók boltívesek, fölöttük timpanon található. A homlokzatok egyenes záródásúak (a nyeregtetők nem kontyoltak). A templom belseje és berendezése sem értéktelen. A kb. 1200 személyt befogadni képes templom berendezése kissé szokatlan, mert az orgonakarzat nem a toronyfelőli oldalon, hanem az oldalsó bejárat fölött áll. Ezen helyezkedik el a szép, méltóságteljes orgona, mely előtt kicsi pozitívorgona is épült. A falak sárgák, vajszínűek, a karzatok és a padok pedig világosbarna színezést kaptak. Orgonája kis méretű, egy manuálos, 12 regiszteres, 1896-ban készült Aradon, Dangl Antal Fia császári és királyi orgonakészítőnél. Hangversenyeken csak kísérőhangszerként alkalmazható. A templom a városkép egyik meghatározó eleme. Szerencsésen átvészelte a Nagytemplom építése körüli vitákat. Ugyanis a 19. század elején három gondolat született. Az egyik szerint a város két végén két kisebb templom épült volna, és megmaradt volna a régi is. Egy másik elgondolás szerint a Kistemplom helyén, annak anyagát felhasználva épült volna fel egy, a mainál is monumentálisabb épület. Az építőbizottság végül a harmadik megoldást fogadta el, miszerint megmarad a régi Tessedik-templom, az új, lendületes épület pedig vele szemben, az utca túloldalán épül fel. | | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
    | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
