Magyarország templomai

Óbudai evangélikus templom (Budapest III.)
Fotók: Attila, ismertető: Bajkó Ferenc

Az Árpád híd lábától nem messze található ez az emeletes házak között meghúzódó templom.

1843 óta tartanak renszeresen evangélikus istentiszteleteket Óbudán, az egyházközség 1909-ben vált önálóvá. A templom felépítésének szüksége már ezekben az években megfogalmazódott, ám az I. világháború gátat szabott a terveknek, s csak 1922 után került ismét napirendre. A telket a főváros adományozta 1933-ban. A ma is látható templomot 1935-ben szentelték fel Friedrich Lóránt tervei szerint.




	A templom szemből.




	A templom messziről.




	A templom bal oldalról, szemből.




	A templom bejárata a nagy ráccsal.




	Isten a mi erősségünk - felirat.




	Dévai Bíró Mátyás emléktábla.




	A templom bal oldala.




	A torony balról, hátulról.




	Templom hátulja toronnyal.




	A bejárat feletti rács.




	Rázga Pál emléktábla.




	Mohr Henrik emlékére.

Az óbudai evangélikus templom a vasbeton alkalmazásának egyik első példája a magyar templomépítészetben. Ennek megfelelően a templom térkiképzése szembetűnően egyszerű. Mint megannyi XX. század elején épült evangélikus templomnál, úgy itt is megjelenik az épület külsején az "Erős vár a mi Istenünk" jelmondat. Az oromzat lépcsős emelkedése, a bejárat várkapu szerű kiképzése, illetve a több helyen megjelenő terméskő burkolat mind ezt hangsúlyozza. A főhomlokzatot nagyméretű kereszt, az oromzat fölött pedig csillag díszíti. A bejárat feletti felirat: "Isten a mi erősségünk". Belseje tisztán áttekinthető, tágas tér. A bejárattól balra az oldalhajót karzat tölti ki. Az oltárteret 3 félköríves árkád választja el egymástól. Trapézszerűen záródó mennyzetét fakazetták borítják. A II. világháború előtt ebben a templomban volt az egyik legszebb hangú evangélikus orgona, ez a hatalmas méretű hangszer és a padok a háború áldozatai lettek, a gyülekezet lelkes adományaiból készültek el az új padok, illetve az új orgona.