 |
Református (52/233)
Abonyi református templom Alsócécei református templom Apostagi református templom Bajai református templom Balatonalmádi református templom Balatonudvari református templom Bogyiszlói református templom Budafoki református templom Budapesti Szilágyi Dezső téri református templom Debreceni református nagytemplom Dubicsányi református templom Encsi református templom Érsekcsanádi református templom Frangepán utcai református templom Gödöllői református templom Harkányi református templom Ipacsfai református templom Jászberényi református templom Kelenföldi református templom Kisharsányi református templom Kovácshidai református templom Külső - Kelenföldi református templom Máriagyűdi református templom Mezőtúri református nagytemplom Mezőtúri Újvárosi református templom Miskolc Martin- Kertváros református templom Miszlai református templom Monori református templom Óbudai református templom Ócsai református templom Orosházi református templom Padragkúti református templom Pápai református templom Pestszentlőrinci református templom Pilisi református templom Prügyi református templom Pusztaszentlászlói református templom Ráckevei református templom Rákóczi utcai refomátus templom Rákoskeresztúri református templom Rákosligeti református templom Siklósi református templom Solymári református templom Soproni református templom Szadai református templom Szolnoki református templom Sümegi református templom Taktabáj református templom Tiszacsegei református templom Turonyi református templom Váraljai református templom Vizsolyi református templom
|
 |
 |
Orosházi református templom (Orosháza)
A fotókat készítette: Néth Szilvia, szöveg: Bajkó Ferenc.
Orosházát a 18. században evangélikus családok népesítették be. Az első reformátusok Hódmezővásárhelyről érkeztek, és sokáig a helybéli evangélikus gyülekezeten belül élték meg vallásukat. Később a mezősámsoni gyülekezet szórványa lett Orosháza. A város a 19. században telket adományozott nekik, hogy saját imaházat építhessenek, ennek alapkövét 1861-ben helyezték el, az egyházközség már két évvel korábban megalakult. A századforduló táján született meg a gyüleket tagjaiban a vágy, hogy saját templomuk legyen. A ma is álló templom tervei Süle Páltól és fiától származnak. Az alapkövet 1914 áprilisán tették le, felszentelték 1917 decemberében. 1931-ben a templom alá sírbolt épült.
A kiváló arányokkal rendelkező templom neogótikus stílusú. Külső és belső megjelenésére egyaránt a karcsúság jellemző. Homlokzat előtti, 36 méter magas tornya mellett egy-egy lépcsőtorony áll. Ablakai és ajtaja csúcsívesek. Az észak-déli tengelyű főhajót egy kelet-nyugati fekvésű kereszthajó metszi. A kereszthajó két vége, illetve az északi oldalon lévő apszis a nyolcszög három oldalával záródik. Belsejét csúcsíves dongaboltozat fedi, a két hajó kereszteződésénél a négy sarkon karcsú, jón fejezetű pillérkötegek emelkednek. A főhajó 18 méter széles és 22 méter hosszú. Orgonáját a II. világháború után eladták.
|  |