 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Református (52/233) |
|
|
Ócsai református templom (Ócsa) Fotók és szöveg: Bajkó Ferenc. A Bercsényi utcában, a Skanzen mellett áll Ócsa büszkesége, a román eredetű műemléktemplom, amely a hazai román építészet ránk maradt emlékei közül az egyik legszebbnek mondható. Kissé elképzelhetetlen, hogy ezen épület több mint 700 évet átélt. Falainak egyes téglái még látták a Tatárjárást, az Árpád-kori Magyarországot, a törökök uralmát, a Habsburg uralommal kapcsolatos eseményekről nem is beszélve. Évente turisták tízezrei látogatnak el ide határon belülről és túlról.
A török kivonulását követő, közel száz évben tilos volt protestáns templomot építeni, így továbbra is fedetlen templomban tartották gyülekezeti alkalmaikat. Az épület állaga fokozatosan romlott, a falak pusztultak, életveszélyessé váltak. A 18. század közepére már csak a szentély volt istentiszteletek tartására alkalmas. 1773-ban a településen újjáéledő katolikusság a templom köveit szerette volna felhasználni saját temploma építéséhez. A váci püspök természetesen támogatta ezt, és kérvénnyel járult Mária Terézia elé, hogy bocsássa végleg a katolikusok rendelkezésére a templomot. A királynő feltétele az volt, hogy a püspöknek egy bizottság előtt be kellett bizonyítania, hogy a templomban vasárnap délelőtt mise folyik. A főpap a környéken élő igen csekély számú katolikus híveket kérte arra, hogy vasárnap korán reggel vonuljanak be a templomba, így a kálvinisták kiszorulnak és a bizottság megérkezésekor mise bemutatása fog folyni a tető nélküli templomban. A tervről tudomást szerzett gróf Teleki József helybéli és Beleznay Miklós bugyi földesúr, akik értesítették a két falu református híveit. A református hívek jóval hamarabb, már előző este beültek templomukba. A zászlóval a kezükben belépő katolikusok és a már bennlévők közt kisebb verekedés kelt. Egyes bugyi asszonyok fapapucsukkal csapkodták a templomfoglalókat. A kintállók ezt puskalövéseknek vélték hallani, ezért elmenekültek. Így a bizottság megérkezésekor már zengett a zsoltárének, Mária Terézia ígérete szerint továbbra is kálvinista kézben maradt az épület. 1774-ben a katolikusok ismét próbát tettek, miszerint a templom köveiért annyi pénzt ajánlottak fel, amiből újat tudtak volna építeni. A reformátusok ezt az ajánlatot is elutasították, ragaszkodtak régi templomukhoz. 1773-tól 1777-ig gróf Teleki József lelkes támogatásával sikerült rendbe hozni, és Isten szavának hallgatására alkalmassá tenni. Ugyancsak gr. Teleki József adományából készült el a mai, barokk szószék és az orgonakarzat. Tornyait 1922 és 24 között a gyülekezet kívánságára egy emelettel megmagasították Foerk Ernő építész tervei szerint. A templom a 150 éves török uralmon kívül számos egyéb kárt szenvedett. 1848-ban a már igen rossz állapotban lévő templom felújítására gyűjtést szerveztek, mely összeget a Szabadságharc kitörése után nem sokkal felajánlottak a haza javára. Az 1870-es villámcsapás megrongálta az 1865-ből való orgonát. 1884-ben tűzzel játszó gyerekek felgyújtották a templomot. 1890-ben a mennyezet nagy robajjal beszakadt, ekkor készült el a sík, vakolt mennyezet, melyet a legutóbbi felújítás alkalmával faburkolatúvá alakítottak. A szentélyeket 1896-ban újraboltozták. A háromhajós, kereszthajós, bazilikáris elrendezésű templom a nem rég történt felújítás útján visszanyerte eredeti szépségét. A főhajó nagy, a mellékhajók kisebb szentélyekben végződnek. A főhomlokzat két szélén állnak az egyénként 26 méter magas, zömök tornyok. A látogató szemének furcsa, hogy a tornyok közötti 7 méteres részen nincs bejárat. A négyszintes tornyok közül a jobb oldali (keleti) tetején kakas, a bal oldali csúcsán pedig csillag és toronygomb van. A keleti torony gazdagabb díszítésű, mint a nyugati, földszintjének keleti oldalán román, keskeny ablak van, a támpillérek is nagyjából idáig futnak fel. Ugyanezen torony másodikon szintjén keskeny ablak, a harmadikon a régi harangház keskeny ikerablaka található. A bal oldali tornyon gótikus, csúcsíves kerettel, míg a jobboldalin anélkül. A negyediken van a mostani harangház, itt triplaablakok vannak. Ez az a rész, mellyel a XX. század elején megmagasították a tornyokat. A nyugati torony nyugati oldalán semmilyen ablaknyílás nincs. A tornyok fedése egyszerű gúlasisak. A főhomlokzaton négy kisebb támpillér van. A két középső ferde kiképzésű, a tatárjárás után épültek. Az oldalhomlokzatok egyforma kiképzésűek, melyeken szintén alacsony pillérek vannak, rajtuk egy-egy bélletíves kapuzat vezet a belsőbe. A kapu és a kereszthajó között láthatjuk a néhai sekrestyét, melyen késő román formájú ablak áll. A sekrestye külső falán még látható néhány olyan kő, melyen a török a szablyáját élezte, ugyanis a kő, melyből a templom épült, kiválóan hasznosítható köszörűkőként. Ezek ma is eredeti állapotukban tekinthetőek meg. A templom összes ablaka keskeny, román stílusú. A kereszthajó mindkét oromfalas végfalán egy-egy ablak, fölöttük egy-egy kereszt alakú nyílás látható. A kereszthajó két sarkán az eddig említetteknél jóval magasabb, a fal teljes magasságáig húzódó, "háromszakaszos" támpillérek állnak. Ugyanilyenek láthatóak a főszentély két oldalán, a hátsó homlokzaton. A mellékszentélyek a főszentély pontos, kicsinyített másai. A nyolcszög öt oldalával záródó apszisok három oldalán ablak engedi be a fényt. A párkány alatt gótikus ívsor húzódik. Az apszisok sarkain gótikus féloszlopok vannak. A főhajó és a mellékhajók magassága közti különbséget három ablak tölti ki. Az épület jó részén a párkányok alatt néhol gótikus, néhol román ívsor húzódik. Az ívsorok virtuozitása a tornyokon és az oldalhomlokzatok torony felöli részén a legélvezetesebb. A tornyok harmadik és negyedik szintjén román ívsorokat fedezhetünk fel, míg kora gótikusak a tornyok második szintjén, az oldalhomlokzatokon és a szentélyeknél lévők. Az oldalszentélyek ívsora 1896-ban készült. A párkányokon állat- és emberfejek is láthatóak. Belseje külsejéhez hasonlóan lenyűgöző. Elénk vetíti a középkori társadalmi és egyházi életet, valamint az akkori építkezési szokásokat. Hamisíthatatlan román hangulatot áraszt látogatójára. 560 fűthető ülőhellyel rendelkezik. Mivel azonban az ülőhelyek fűtése igen sokba kerül, ritkán használják. A főhajót oszlopos árkádsorok választják el a mellékhajóktól. Az oszlopok kétfélék. Magányos, vaskos nyolcszög alakú oszlopok és henger alakú oszlopok kötegei váltják egymást. A tér egyik felében a barokk orgonakarzat van, ezen látjuk a Komornyik József által 1865-re elkészült, 2 manuálos, 18 regiszteres, 1500 síppal rendelkező, nemrégiben teljesen megújult és műemléki védettség alá helyezett versenyorgonát. A karzattól számolva az első és a harmadik oszlop nyolcszögletes, a második és a negyedik pedig oszlopköteg. A főhajó és a kereszthajó találkozásánál a mennyezetig húzódó pillérkötegek vannak. Az oszlopok fejezetét igen gazdag díszítés jellemzi. A megszokott indás-leveles díszítéseken túl állatfejeket (pl. oroszlán) is találni rajtuk. A főszentély szentélynégyzete bordás keresztboltozatú, akárcsak a sekrestyék. Figyelemre méltóak még a fő- és kereszthajó találkozásánál látható, váltakozó színű kváderkövekből kirakott hevederek. A kereszthajóban koragót, csúcsíves árkádok láthatóak. A belső legértékesebb része a bordás boltozatú főszentély, melyben a templom építésével egyidős (1275-1300 körüli) freskók kerültek felszínre. A reformátusok a kálvinista szokásoknak megfelelően ezeket lemeszelték, s csak a későbbi tatarozások folytán bukkantak rájuk. A festményeket három ízben restaurálták, melyek során mindig újabbak és újabbak kerültek felszínre. Először 1896-1902-ben, majd 1952-ben, végül 1986 és 1995 között. A két mellékszentélyben nincsenek freskók. Boltozatukat 1896-ban újjáépítették. A szentélyek szögleteiben henger formájú féloszlopok vannak. A kereszthajóba nyílnak a sekrestyeajtók. Ezek is figyelemreméltóan szépek, bélletíves kiképzésűek. Szépen helyreállított kőkeretük eredeti. A teret a keskeny, hangulatos ablakokon kívül a sík famennyezetbe épített apró lámpácskák világítják meg, melyeket, ha mind felkapcsolnak, a csillagos ég hatását keltik. Sajnos a pénz hiánya miatt ezt is ritkán használják. A főhajó hossza belül 36,5 méter, szélessége 14,5 méter, a főszentély 6 méter széles, 13 méter hosszú, a két mellékszentély 4X6 méteres. A gótikus kereszthajó 23,5 méter hosszú és 5 méter széles. Az épületet románkori erődfal veszi körül, melynek egy része nem eredeti, hanem a legutóbbi helyreállítás során nyerte el mai formáját. A templomot 1986-tól tíz évre bezárták, hogy mai kifogástalan formájában elkészülhessen. Az épület az 1980-as évekre annyira megrongálódott és elhanyagolódott, hogy teljes felújítást igényelt. A teljes tetőzetet kicserélték, ekkor restaurálták utoljára a szentélyben lévő freskókat, ásatásokat végeztek, melyek során megbizonyosodtak arról, hogy valóban XIII. századi eredetű a templom. Többek közt az egykori oltár alapzatát is megtalálták ekkor. Az ásatások helye ma is látható. Ezen kívül a régi padokat a mostani fűthető padokra cserélték, és rendbe hozták a világítást. A gyülekezet 1995-ben kapta vissza megújult templomát. A helyreállított és megszépült templom Európa Nostra-díjat kapott, ami azt jelenti, hogy napjainkban csaknem eredeti állapotában tekinthető meg, és Európa örökségének méltó tagja. Hazánk legépebben ránk maradt románkori templomai közé tartozik. | | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
    | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
