 |
Református (52/233)
Abonyi református templom Alsócécei református templom Apostagi református templom Bajai református templom Balatonalmádi református templom Balatonudvari református templom Bogyiszlói református templom Budafoki református templom Budapesti Szilágyi Dezső téri református templom Debreceni református nagytemplom Dubicsányi református templom Encsi református templom Érsekcsanádi református templom Frangepán utcai református templom Gödöllői református templom Harkányi református templom Ipacsfai református templom Jászberényi református templom Kelenföldi református templom Kisharsányi református templom Kovácshidai református templom Külső - Kelenföldi református templom Máriagyűdi református templom Mezőtúri református nagytemplom Mezőtúri Újvárosi református templom Miskolc Martin- Kertváros református templom Miszlai református templom Monori református templom Óbudai református templom Ócsai református templom Orosházi református templom Padragkúti református templom Pápai református templom Pestszentlőrinci református templom Pilisi református templom Prügyi református templom Pusztaszentlászlói református templom Ráckevei református templom Rákóczi utcai refomátus templom Rákoskeresztúri református templom Rákosligeti református templom Siklósi református templom Solymári református templom Soproni református templom Szadai református templom Szolnoki református templom Sümegi református templom Taktabáj református templom Tiszacsegei református templom Turonyi református templom Váraljai református templom Vizsolyi református templom
|
 |
 |
Máriagyűdi református templom (Máriagyűd)
Kossa Dániel gyűdi lelkipásztor 1817-es feljegyzései szerint a mai Siklós-Máriagyűdön, a későbbi kegytemplom helyén korábban református fatemplom állt, amelyet 1680-ban, Naszvadi András prédikátorságának idején vettek el a kálvinistáktól. Az 1770-es évek második felében, Máriagyűdön fatemplomot építettek a mai református templom helyén, amit 1770–75 között lezárattak. 1807-ben építették helyette a kőtemplomot az eklézsia költségén.
A fotókat készítette: Bencs János.
A gyűdi tanítók neve és megbízatásuk kezdete ezekből az időkből: Naszvadi András (1680); Bálint pap (1695); 3. Szerdahelyi Péter (1701); Tóthfalusi György (1706); Decsi Sámuel (1710); Ketskeméti Gergely; Kopátsi János (1718); Komáromi János (1725); Bicskei János (1731); Tiloczi Bálint (1731); Kálmán István (1742); K. Kósa György (1748); Székelyhidi Dániel (1752); Borza Gergely (1755); Babolcs András; Vetsei Sámuel (1781); Kossa István (1787); Vetsei István (1797); Krekuth György (1801); Győri Mihály (1808); Kossa Dániel (1808). Kossa Dániel így írt magáról: „Kóssa Dániel, tanúlt Kecskeméten s Debreczenben. Praedikátorrá lett Kémesen, ahol 7 esztendeig, annak utána Büdösfán 3 esztendeig szolgált, itt pedig tizedik esztendejét tölti. Ért diákul s németül keveset. Feleséges, öt gyermeke vagyon.” A gyűdi református „oskolába” 21 lány és 22 fiú járt 1817-ben. Rektoruk, vagyis igazgatójuk, s egyben tanáruk a Debrecenben tanult Bátori József volt. „…csak a legszükségesebb dolgok tanittatnak, u.m.: az olvasás, vallás, vallás históriája, éneklés, számvetés, irás és a könyörgések.” – jegyezte fel a máriagyűdi lelkész. 1941-ben, a második világháború elején Siklós lakosságának 19%-a, 1151 fő volt református, míg Máriagyűd 841 főnyi lakosságából 32%, vagyis 273 polgár volt protestáns. Ma a tizenegyezer lakosú Siklóson 1153 tagot tart számon a református egyház. A választók névjegyzékében 612 egyháztag szerepel. Tönkő Levente lelkipásztor szolgálatát Keresztes István főgondnok, Erdősi Zsolt és Mátyás Róbert siklósi, illetve Szabó Irén máriagyűdi gondnok segíti. A harmadik évezred elején a Siklós–Máriagyűd Református Társegyházközség jelentős szellemi és épített örökséget gondoz.
|  |