Magyarország templomai

Bogyiszlói református templom (Bogyiszló)
Fotók és szöveg: Nemes András

Bogyiszló Tolna megyében, a Duna mellett, Szekszárd és Tolna városok szomszédságában helyezkedik el. A Dunántúlra az 1800 évek közepén végzett folyamszabályozás következtében került át.

A régi időkben a területet erdők borították, vizek, mocsarak vették körül, így megvédte lakóit a tatár és török okozta veszedelmektől, de az ellenreformáció idején is itt találtak menedéket a szomszédos Tolna protestánsai. Tolna a reformáció hazai fellegvára volt, olyan jeles prédikátorok munkálkodtak ott, mint Sztárai Mihály és Szegedi Kis István. Így a reformáció Bogyiszlóra is nagy hatással volt, s mind a mai napig református községként él a köztudatban. A gyülekezetnek az 1700-as évek végéig vesszőből font, sárral tapasztott falú temploma volt, ám addigra oly mértékben megrongálódott, hogy elengedhetetlen volt újat építeni. 1797-ben elrendelték a régi templom lebontását, és az új építését. Meg is kezdték a téglavetést. Bogyiszlón a mai napig közszájon forog a történet, miszerint a falu szélén lévő téglaégetőtől az épülő templom helyéig az emberek élő láncot alkotva kézrol kézre adogatták egymásnak a téglákat. Mivel az 1798-as árvíz megakadályozta a munka folytatását, az alapkőletételre 1800. szeptember 23. napján került sor. Sok viszontagság között 1811-épült föl a templom. A cintérium, mely oldalbejáratául is szolgál, 1822-ben épült hozzá.
Templomunk lassan 200 éve áll, dacolva az idővel, az időjárás viszontagságaival, s a falut 1956-ig nemegyszer elborító árvizekkel. Legutóbbi renoválása 2005. szeptemberében fejeződött be, ekkor kapták falai jelenlegi sárga színüket, tornya pedig az új rézborítást. A templomszentelő istentisztelet szeptember 24-én volt, majdnem napra pontosan 205 évvel az alapkőletételt követően.