Újdonságok Katolikus Református Evangélikus Ortodox Izraelita Extrák Teljes lista English

Ortodox (10/233)

Bajai Szent György szerb temetőkápolna
Blagovestenszka Szerb ortodox templom
Gyümölcsoltó boldogasszony görögkeleti plébániatemplom
Nagyboldogasszony székesegyház
Pozsarevacska Szerb ortodox templom
Ráckevei Nagyboldogasszony- templom
Siklósi szerb templom
Szent Miklós görögkeleti plébániatemplom
Szentendrei székesegyház
Váci Görög templom

Ráckevei Nagyboldogasszony- templom (Ráckeve)
A fotók és szöveg: Bajkó Ferenc.

A város egyik legjelentősebb műemlék együttese a Szerb Porta (templom, harangtorony, paplak és kőfal), mely a település nyugati felén, kicsi, szűk utcácskák, földszintes falusi házak közt található.


 
 
 
 
 
 
A rác kereskedők a 15. század folyamán telepedtek meg Ráckevén. Kezdetben a katolikus templomot közösen használták a magyarokkal. A 15. század második felében kezdtek hozzá saját templomuk megépítéséhez. Ez, a ma is álló templom 1487-ben került felszentelésre. Ekkor tiszta gótikus stílusú volt. Ez az ország egyetlen gótikus stílusú ortodox temploma. A többi a török uralom alatt mind elpusztult. Építés valószínűleg összefügg Mátyás és Beatrix kiváltságlevelének kiadásával. Egy 1587-es beszámolóban olvasható, hogy akkor templom festésén Szent Miklós uralkodott. Zsigmond király idején szerb kolostor is működött Ráckevén. A 18. századi források már egyértelműen kolostortemplomról számolnak be. A ráckevei templom fennmaradása egy csodának köszönhető, melyet mindmáig szívesen emlegetnek az itteni görögkeletiek. A hagyomány szerint ugyanis a török ennek a templomnak is tervbe vette lerombolását. A templomot birtokba vevő török janicsár az egyik ikonba beleszúrta dárdáját. Abban a pillanatban, amikor kilépett a templomkapun, meghalt, ezért félelmükben nem rombolták le. A csodatevő képet a szentendrei Ortodox Múzeumban lehet megtekinteni. A templom a városban dúló nagy tűzvészeket is sikeresen elkerülte. A II. világháborúban ugyan bombatalálatot kapott, de a becsapódó bomba csodával határos módon nem robbant fel, csak kisebb sérülést okozott a tetőzeten, melyet pár évtizeddel később kijavítottak.

Az egyhajós, gótikus stílusú templom kelet-nyugat tengelyű. A nyolcszög három oldalával záródó szentélye - miként az ortodox templomoké - kelet felé néz. A tiszta gótikus stílusú templomhoz a 16. században a déli oldalon két mellékkápolna épült reneszánsz stílusban, evvel kissé megbontva az egységes, gótikus stílust. Mindkét oldalkápolna tetőgerincének csúcsán egy-egy keresztvirág látható. A falakat az oldalkápolnáknál egy-, a templom többi részén kétszakaszos támpillérek kísérik. Ablakai mérműves, kőkeretes, csúcsíves kiképzésűek. A szentély fölött, a tetőgerincen kereszt magasodik, a szentély falán pedig középkori eredetű napóra található. Két bejárata a nyugati oldalon, illetve a Keresztelő Szt. János-kápolna szentélye mellett nyílik, ez utóbbi tipikusan reneszánsz kialakítású.

Belsejének hossza 26 méter, szélessége 9 méter. A két oldalkápolna négyzet alakú, szélességük 7 méter. A kapun belépve, a Keresztelő Szent János-kápolnába jutunk, mennyezete hálóboltozattal fedett. A főhajó két része: a naosz, a férfiak imádkozó helye és a pronaosz, a nőké. A két részt háromárkádos válaszfal választja el egymástól. A mennyezet mindenütt csillagboltozattal fedett. A jellegzetesen sötét belsejű templomba gótikus ikerablakok engedik be a fényt. A tér nyugati fele egyenes záródású, itt rácsos ajtó található.

A templomban az ortodox szokásoknak megfelelően ülőhelyek nincsenek, csak néhány támaszkodószék van a falak mentén. Befogadóképessége kb. 300-400 fő.

A templom szentélye mellett, a háromszög alakú udvarnak nagyjából a közepén áll a gót eredetű, de zömében barokk harangtorony. Alsó, gótikus része a templom építésével egy időből származik. 1757 és 1758 között Jovánovics János gondnok kezdeményezésére barokk stílusban jelentősen megmagasították. Ekkor érte el mai, 34 méteres magasságát. A szép, ütemes vonalú, aranyozott, egypárnatagos, fekete toronysisak is ekkor készült, Bukor János ácsmester munkája. Az óra a nagykőrösi Fontos Péter műve, később többször felújították, modernizálták. A torony közel 40 évig kereszt nélkül állt. Jelenlegi nagy keresztjét 1795-ben helyezték fel mai helyére. A háromemeletes, barokk torony ma égszínkékre van festve.

Az udvaron még három egyházi épület áll: a plébániaház, a gót-reneszánsz iskola és hátul a harangozó háza található. Az épületegyüttest a 18. század második felében épült, háromszög alakú, kőkerítés veszi körül. A nyugati kőfal mellett síremlékek, valamint kőkereszt áll. Két kapuja is van. A kisebbik a torony felöl (kelet felől), a nagyobbik a déli oldalon található. Mindkét vaskapu kőkeretes, kosáríves záródású. A vasajtók a klasszicizáló későbarokk (copf) ácsművészet kiváló alkotásai.


v1.20