![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ortodox (10/233) |
Ráckevei Nagyboldogasszony- templom (Ráckeve) A fotók és szöveg: Bajkó Ferenc. A város egyik legjelentősebb műemlék együttese a Szerb Porta (templom, harangtorony, paplak és kőfal), mely a település nyugati felén, kicsi, szűk utcácskák, földszintes falusi házak közt található.
Az egyhajós, gótikus stílusú templom kelet-nyugat tengelyű. A nyolcszög három oldalával záródó szentélye - miként az ortodox templomoké - kelet felé néz. A tiszta gótikus stílusú templomhoz a 16. században a déli oldalon két mellékkápolna épült reneszánsz stílusban, evvel kissé megbontva az egységes, gótikus stílust. Mindkét oldalkápolna tetőgerincének csúcsán egy-egy keresztvirág látható. A falakat az oldalkápolnáknál egy-, a templom többi részén kétszakaszos támpillérek kísérik. Ablakai mérműves, kőkeretes, csúcsíves kiképzésűek. A szentély fölött, a tetőgerincen kereszt magasodik, a szentély falán pedig középkori eredetű napóra található. Két bejárata a nyugati oldalon, illetve a Keresztelő Szt. János-kápolna szentélye mellett nyílik, ez utóbbi tipikusan reneszánsz kialakítású. Belsejének hossza 26 méter, szélessége 9 méter. A két oldalkápolna négyzet alakú, szélességük 7 méter. A kapun belépve, a Keresztelő Szent János-kápolnába jutunk, mennyezete hálóboltozattal fedett. A főhajó két része: a naosz, a férfiak imádkozó helye és a pronaosz, a nőké. A két részt háromárkádos válaszfal választja el egymástól. A mennyezet mindenütt csillagboltozattal fedett. A jellegzetesen sötét belsejű templomba gótikus ikerablakok engedik be a fényt. A tér nyugati fele egyenes záródású, itt rácsos ajtó található. A templomban az ortodox szokásoknak megfelelően ülőhelyek nincsenek, csak néhány támaszkodószék van a falak mentén. Befogadóképessége kb. 300-400 fő. A templom szentélye mellett, a háromszög alakú udvarnak nagyjából a közepén áll a gót eredetű, de zömében barokk harangtorony. Alsó, gótikus része a templom építésével egy időből származik. 1757 és 1758 között Jovánovics János gondnok kezdeményezésére barokk stílusban jelentősen megmagasították. Ekkor érte el mai, 34 méteres magasságát. A szép, ütemes vonalú, aranyozott, egypárnatagos, fekete toronysisak is ekkor készült, Bukor János ácsmester munkája. Az óra a nagykőrösi Fontos Péter műve, később többször felújították, modernizálták. A torony közel 40 évig kereszt nélkül állt. Jelenlegi nagy keresztjét 1795-ben helyezték fel mai helyére. A háromemeletes, barokk torony ma égszínkékre van festve. Az udvaron még három egyházi épület áll: a plébániaház, a gót-reneszánsz iskola és hátul a harangozó háza található. Az épületegyüttest a 18. század második felében épült, háromszög alakú, kőkerítés veszi körül. A nyugati kőfal mellett síremlékek, valamint kőkereszt áll. Két kapuja is van. A kisebbik a torony felöl (kelet felől), a nagyobbik a déli oldalon található. Mindkét vaskapu kőkeretes, kosáríves záródású. A vasajtók a klasszicizáló későbarokk (copf) ácsművészet kiváló alkotásai. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||