 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Ortodox (10/233) |
|
|
Szentendrei székesegyház (Szentendre) Fotó: Attila, szöveg: Bajkó Ferenc Szentendre sajátos építészeti emlékei a szerb ortodox templomok. Már Belgrád 1521-es eleste után érkeztek szerb menekült csoportok Szentendrére, nagyobb hullámuk azonban csak 1690 körül telepedett le. 1696-ban Carnojevics pátriárka kérelmet intézett a Budai Kamarai Adminisztrációhoz avval a céllal, hogy Pesten lakást jelöljenek ki számára. Ez nem történt meg, ezért 1695-ben létrejött a Budai Szerb Ortodox Püspökség Szentendre központtal.
A mai püspöki székesegyház helyén középkori templom állt egykoron. A 17. században Belgrádból érkezők kőből építették fel templomukat, ezért ezt a templomot mind a mai napi Belgrád-székesegyháznak nevezik. A torony falában talált tábla szerint az 1732 és 34 között épült fel, hogy ez a torony mennyire volt azonos a maival, nem tudható. A mai katedrális alapkövét 1758-ban tették le, a falak 1762-ben már álltak, a tetőzet 1763 nyarán készült Webber ácsmester tervei szerint. A díszítőmunka és berendezés 1765 és 70 között készült el. A templom tervezője ismeretlen. A míves kapuzatok Jung József 1767-ben tervezett aszódi Podmaniczky-kastélya kapuival mutatnak stílusrokonságot. A kőműves munkálatokat Pfister András, a templomkert falát Rombold Mihály készítette. 1811-ben készültek el az üvegezési munkálatok Fischer Ferenc munkái nyomán. 1881-ben a toronysisakot egy szélvihar ledönti, 1883-ban a belső falak festését teljesen felújítják, 1891-ben ismeretlenek kirabolják a templomot, és több értékes berendezését elviszik. A harangokat az 1885-ös tűzvész után újjá kellett önteni. A Várhegy és a Szamár-hegy közti, kissé mélyebben fekvő területen helyezkedik el a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt püspöki székesegyház. Védőszentje a belgrádi székesegyházzal azonos. A szentendrei templomok közül rangjához méltóan ez a legdíszesebb és leginkább tiszteletparancsoló. Méretei kevésbé érvényesülnek, mivel a püspöki palota és a Szerb Ortodox Egyházművészeti Múzeum kertjében, évszázados fák ölelésében, kőkerítéssel elkerített területen fekszik. A kerítés játékos, rokokó, kovácsoltvas kapuit díszvázák ékesítik, melyek Ginesser Márton mester készítette 1772-ben. A kőfal mentén számos kőből és márványból készült sírkövet figyelhetünk meg. A templom főhomlokzata - ahogy az összes helybéli szerb templomé - nyugatra néz, a szentély pedig keletre, ugyanis a pravoszláv egyház még a barokk idejében is rendíthetetlenül ragaszkodott, hogy templomai keletelt szentéllyel épüljenek. A római katolikus egyház csak a középkor végéig követte ezt az elvet, majd a barokkban teljesedik ki maximálisan a templomok szabad elhelyezése. A görögkeletiek e kánonhoz való ragaszkodása nem egyszer a barokk "monumentalitásra való törekvésnek" ellentmond. Templomaik főhomlokzata sokszor kevésbé előnyös irányba, nem egyszer domboldalnak néz (pl. Pozsarevacska- és Preobrazsenszka-templom), így méreteiknek kevésbé tudnak érvényesülést szerezni. Rangja ellenére nem ez a legnagyobb belméretű templom Szentendrén, a Péter-Pál-templom ebben kicsivel meghaladja. Főhomlokzatában kiemelkedő szerepet kap a 48 méter magas, főhomlokzati harangtorony, a szentendrei tornyok közül ez a legmagasabb. Rokokó, faragott ajtajú főkapuja fölött egy korábbi ablaknyílás kőkeretét láthatjuk, majd följebb a kórusablakot. A főhomlokzatot a torony két oldalán vastagabb, a homlokzat két szélén vékonyabb dór féloszlopok tagolják. A jobb- és baloldalt elhelyezkedő, íves, csigás oromfal párkányán rokokó kancsó és kőobeliszk helyezkedik el. A harangtornyot erőteljes, vízszintes párkányzatok három emeletre tagolják. A templom legtöbb ajtaja és ablaka félköríves. A toronyablakok fölött babérfüzér-motívumok jelennek meg, a sisak kétpárnatagos, lanternás. Az oldalhomlokzatokat mezőkre tagoló osztólizénákra barokk támpillérek simulnak. A pevnicák, azaz az énekesi stallumok helyei a külső formában is megjelennek a kosárívesen záródó kis kereszthajó formájában. A torony felöli első mezőben a torony alatti átjáró folyosó és előcsarnok kicsi kapui láthatók. Nagyjából az oldalsó homlokzatok felénél helyezkednek el a templom legpatinásabb külső díszei, a faragott prágai rokokó díszkapuk, melyek szabad volutái között emelkedő oromzatban hullámos, leveles faragványok és Jézus Krisztus kínvallatásának jelvényei láthatók (1765 és 70 között készültek). Az ajtószárnyakat tölgyfából faragták, hat mezőjükben kovácsoltvas szerelvényekkel ellátott, tajtékos, lángnyelves, kagylós faragványok. A szentély kosáríves záródású. A hajó cseréppel, a szentély horganyzott acéllemezzel fedett. Belseje és berendezése kimagaslóan értékes. Hossza 32, szélessége 14, belső magassága 15 méter. A templom három részre: a nők, a férfiak templomára és a szentélyre tagolódik. Ezek közül a férfiak temploma egy lépcsővel mélyebben fekszik. A hajót négy szakaszra tagolódó csehsüvegboltozat fedi. A boltszakaszokat hevederívek választják el egymástól. A szentély előtti, kosáríves, apszidiális térbővületeket (pevnicákat) horonyboltozatos, lapított negyedgömb-kupola fedi. A szentély félkupolája szép égszínkékre van festve. Két dór márványoszlopon nyugszik a középen ívesen előrenyúló kórusépítmény. A görögkeleti istentiszteleti rendtartás előírja, hogy a liturgiát a hívek állva hallgatják végig, ezért padok nincsenek, csupán néhány támaszkodószék van a falak mentén. Ezek a jómódúak és előkelők számára és az ő költségükön készültek, ülőkéjük felhajtható, így álló pozícióban is kényelmes támaszkodást biztosítanak. A templom főbejárata mellett áll az a kis épület, melyben a szájhagyomány szerint III. Arsenije pátriárka lakott, ezért nevezik ma is pátriárkai épületnek. A görögkeletiek száma az 1790-es években volt a legmagasabb, 2036 fő, ekkor a Püspöki templom parókiájához 366 fő, a Pozsarevacskához 449 fő, a Preobrazsenszkához 349 fő, a Csiprovacskához 309 fő, az izbégi parókiához 253 fő, az Opovacskához 206 fő, a Fő téri görög templomhoz pedig 104 fő tartozott. Létszámuk már a beköltözés után csökkenni kezdett, 1796-tól 1828-ig már csak hét lelkész szolgált, tehát templomonként egy. A drasztikus csökkenés a XIX. szd. végén keződött. Jelenleg kb. 100-120 görögkeleti lakosa van Szentendrének. A templomkertben látogathatjuk meg Szerb Egyházművészeti Múzeumot, melyet a korábbi lelkészlakásokból alakítottak ki 1964-ben. Az ország minden területéről érkeztek ide mirták, ikonok, kendők, terítők, evangéliumok és egyéb egyházművészeti és egyháztörténeti érdekességek. Szentendre templomai közül csak itt tartanak rendszeres istentiszteleteket. | | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
    | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
