Magyarország templomai

Szarvasi evangélikus újtemplom (Szarvas)
A fotókat készítette: Néth Szilvia, ismertető: Bajkó Ferenc.

Szarvas fiatalabbik evangélikus templomának felépítését a gyülekezet kisebbségben lévő magyar anyanyelvű tagjai vetették fel, ugyanis a város evangélikussága zömében szlovák származású volt, így az istentiszteletek nagy részét is szlovákul tartották. A gondolat már 1840-ben és 1857-ben is napirendre került, elhatározás azonban nem született. A város evangélikussága a 19. században látványosan gyarapodott. 1888-ban, az Ótemplom felszentelésének centenáriumán ezrek szorultak ki a zsúfolásig megtöltött templomból. 1883-tól kezdődik meg a templom tervezése és a pénzgyűjtés. Az alapkövet 1895 szeptember 3-án teszik le, felszentelésére 1897 július 4-én kerül sor. Tervezője: Francsek Imre építész. Az összköltség 84 883 Ft volt, amelynek jórészét banki kölcsönből fedezték.

Az újtemplom a város legmagasabb toronnyal rendelkező temploma, kelet-nyugati tájolású. Főként neogót jegyeket fedezhetünk fel rajta, de néhány neoromán stíluselem is megjelenik helyenként. Bejárati ajtaja fölött feliratot látunk János evangéliumából: "Az Isten Lélek, és akik Őt imádják, szükség, hogy lélelkben és igazságban imádják". Az épület kereszthajóval, két mellékhajóval, apszissal, két lépcsőtoronnyal és a két hajó találkozásánál a tetőgerincen magasodó huszártoronnyal rendelkezik. A templom mellett, különálló haranglábon függött a gyülekezet egyik tagja, Kita néni által adományozott nagyharang, a Kita-harang. Ez sajnos odaveszett a háborúban. Két manuálos, 22 regsizteres orgonáját Rieger Ottó építette.